Bányát nyitni könnyebb, mint bezárni - ilyen olvasata is lehet a mecseki uránércbányászat utótörténetének. Nyolc évvel a bánya bezárása után ugyanis még mindig nem fejezték be az úgynevezett zagytározó szigetelését, amelyben a bányászat során az uránérc kioldása után visszamaradt, vízzel hígított iszapot helyezték el. A rekultiváció keretében először kiszárították a 165 hektáros területet, majd másfél méter vastagon, eddig összesen 2,5 millió köbméter földdel és hengerelt agyaggal vonták be, hogy ne szivároghasson a talajvízbe káros anyag. A helyreállításnak ez a legköltségesebb része, és még 35 hektár szigetelése van hátra. Mindeközben a kármentesítés költségvetési támogatása a korábban megszokott, évi 2 milliárd forintról folyamatosan csökkent - az idén csak 400 millió jut e célra. Ugyanakkor a rekultiváció eredetileg 18,5 milliárd forintra tervezett összköltségét 20,6 milliárdra emelték, a megvalósítás határidejét pedig 2002-ről idén júliusban egy kormányhatározattal 2008 végéig tolták ki. A még szükséges ráfordításokat a helyreállítást végző Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója, Papp Béla a nyáron a HVG-nek 1,8 milliárd forintra taksálta, a jövő évi költségvetés tervezete azonban e célra csak 720 millió forintot tartalmaz, így a munka egy része 2008-ra marad.

A kármentesítés elhúzódása ellenére az ausztrál Wildhorse Energy Limited már egy új kezdetet vizionál, és magyarországi kft-je idén januárban fel is vette tevékenységi körébe az urán- és tóriumérc-bányászatot is. Az anyavállalatot 2005-ben alapították, és az idén vezették be az ausztrál tőzsdére (ASX). A bányanyitás fő motívuma, hogy az urán-oxid világpiaci ára a mecseki bányászat befejezése óta a hatszorosára emelkedett - 1 kilogramm megközelítőleg 25 ezer forintba kerül -, és a növekvő kereslet következtében a következő három évben akár meg is duplázódhat, netán megháromszorozódhat. A Wildhorse Bátaszék és Dinnyeberki környékén kapott engedélyt a kutatásra, és ennek függvényében veselkedne neki a kitermelésnek.

A Mecsekben még fellelhető fémurán mennyisége becslések szerint 22 ezer tonna (1955 és 1997 között 23 ezer tonnát termeltek ki), és egy új technológiával gazdaságosan kiaknázható lenne - nyilatkozta a HVG-nek a cég szakértője, Konrád Gyula, a Pécsi Tudományegyetem geológusa. Az új módszer - amellyel ma már a világ urántermelésének egyötödét végzik - nem igényel mélyművelésű bányászatot, mert a fém uránoldat formájában kerülne a felszínre. Ennek lényege, hogy furatokon keresztül szén-dioxiddal és oxigénnel dúsított vizet engednek a mélybe, a folyadék a kőzetből kioldja az uránt - feltéve, hogy a kőzet kellően átereszti az anyagot -, az oldatot kiszivattyúzzák, majd műgyantában kicsapatják belőle a fémet. Ez a módszer olcsóbb és környezetvédelmi szempontból is előnyösebb, mint a mélyműveléses kitermelés - állítja Konrád. A szakértő szerint Dinnyeberki környékén 17 tonna, Bátaszéknél pedig 100 tonna fém nyerhető ki, és mindkét helyszínen működhet a kioldásos módszer, mert az urán koncentrációja jóval magasabb, mint a régi bányákban.

Az engedélyezéshez vizsgálatokkal kell bizonyítani, hogy a sugárzó anyagot tartalmazó folyadék nem szennyezheti el a mélyben található réteg- vagy talajvizet. A Wildhorse már opcionális vevőt is talált a magyar uránra, a viszonylag kis tételt Franciaország vásárolná fel erőművei számára. Korábban volt már ír és kanadai érdeklődő is a mecseki érc iránt, de mindkét beruházó mélyműveléssel akarta kiemelni a fémet, ami még a mai árak mellett sem kifizetődő. A Wildhorse mindemellett tartós jelenlétre készül a térségben, regionális központját Budapesten tervezi felállítani, de Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is készül még működő bányák felvásárlására. A cég négy évre kapta meg a kutatási jogokat a dinnyeberki és bátaszéki területre, a munkálatok előreláthatólag 2007-ben kezdődnek. Ezek során először a meglévő adatokat elemzik, majd légi geofizikai méréseket végeznek az uránérc kiterjedésének vizsgálatára, ezt követhetik a felszíni kutatások és próbafúrások. _Ha bebizonyosodik, hogy az uránt megfelelő hatékonysággal lehet kitermelni, három-öt év múlva bányászati engedélyt kérünk_ - mondta a HVG-nek Hajdú László, a Wildhorse magyarországi képviselője.

Kormányzati hátszélre azonban aligha számíthat a Wildhorse, mivel a gazdasági tárca szóvivője, Ábrahám Gergely a Klubrádió hétfő reggeli műsorában határozottan cáfolta, hogy az uránbánya megnyitása napirenden lenne. A gazdasági minisztériumot három civil szervezet - a Társaság a Szabadságjogokért, az Energia Klub és a Védegylet - szólította fel a múlt héten nyilatkozattételre, azt tudakolván, milyen jogokat kapott a Wildhorse, illetve mikor tájékoztatják a lakosságot a tervekről. A minisztériumi állásfoglalásra reagálva Hajdú a HVG-nek maga is hangsúlyozta, jelenleg csak kutatásokról van szó.

A Wildhorse próbálkozásaival egyidejűleg a pécsi Calamites Kft. a szénkitermelés felélesztését fontolgatja: egy új külfejtéses és egy mélyművelésű bánya előkészítését kezdte el a Mecsek keleti részén. A hivatalos engedélyeztetési eljárás és a környezetihatás-vizsgálat az elmúlt hetekben kezdődött el. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség január végén közli azokat a szempontokat, amelyek alapján a részletes környezetihatás-tanulmányt el kell készítenie a cégnek, ahol arra számítanak, hogy 2007 júniusában megkapják a bányanyitási engedélyt, elsőként a nagymányoki brikettgyár közelében létesítendő külszíni fejtésre vonatkozóan.

_Ettől az időponttól kezdve mindössze két évünk van a bányanyitásra, vagyis legkésőbb 2009 júniusáig meg kell kezdeni a kitermelést_ - nyilatkozta a HVG-nek Verbőczi József, a Calamites Kft. ügyvezetője. A tervezett külfejtés maximális területe 40 hektár, innen 2,7 millió tonna szén termelhető ki, mintegy harminc év alatt. Itt más hasznosítható nyersanyagokat is ki lehet nyerni, amelyek cserép, vázkerámia és blokktégla alapanyagául szolgálhatnak, valamint homokot és egyéb szilárd kőzetanyagokat. A távlati tervekben szereplő mélyművelésű bánya ennél sokkal több lehetőséget kínál, hiszen a mélyben 15 széntelep található: ezekből évente 4 millió tonna is felszínre hozható, amiből 1-1,5 millió tonna kokszszénkoncentrátum nyerhető ki. Ugyanis a Kelet-Mecsek északi részén, a Szászvár, Nagymányok, Mecseknádasd és Óbánya által határolt területen a korábbi kutatások szerint összesen mintegy 400 millió tonna ipari értékű, jó minőségű szén található, ami 400 méteres mélységig gazdaságosan kitermelhető.

A mélyművelésű bányában alternatívaként felmerült a szénvagyon úgynevezett elgázosítása is. Ennek lényege, hogy a szénmezőbe a felszínről lyukakat fúrnak, amelyeken keresztül forró levegővel kevert vízgőzzel elgázosítják a szenet. Ez a gázelegy, azaz a szintézisgáz - amely szén-monoxidból, metánból és hidrogénből áll - villamos energia termelésére és fűtésre használható. Verbőczi szerint a földgáz folyamatos drágulásával a szintézisgáz kitermelése gazdaságossá tehető, ami csökkentheti Magyarország energiafüggőségét. A Calamites Kft. is megkezdte a partnerek felkutatását, vásárlóként a Dunaferr Zrt., a Duna-Dráva Cement beremendi gyáregysége, több hulladékégető, valamint a boszniai BH-Steel Zenica acélgyár jöhet szóba. A bányászat új központja Bonyhád lehet, ahol addig be kell indítani a vájárszakmunkás-képzést is.

FÓRIS GÁBOR


Forrás: http://archivum.hvg.hu/article/200650Gazdasagcikk4187BANYANYITASITERVEKAMECSEKBEN.aspx