Nagymányok 2600 lakosának többsége abban reménykedik, hogy a faluhoz közel, a Mecsek nyúlványában tavaszszal feketeszénbánya nyílik - ilyen jelenleg nincs Magyarországon, léte lélektanilag is nagy jelentőséggel bírna. A tervek szerint a magas fűtőértékű szenet külszíni fejtéssel termelnék ki. A falu szempontjából a bányanyitás sok előnnyel járna: jelentősen nőne az önkormányzat bevétele, a helybeliek közül sokan munkához jutnának. Ám aggályok is vannak: a bányák környezeti hatásaitól sokan tartanak, és az is kérdés, hogy a termelés beindításához lesz-e elegendő pénz, és vajon el lehet-e majd adni az itt kitermelt szenet.

Nagymányok reménye

Nagymányokon már a XIX. században bányásztak feketeszenet. A bányát 1964-ben zárták be.

- Annak ellenére, hogy az 1936-tól közel az ezredfordulóig üzemelő brikettgyár folyamatosan kibocsátott szénporfelhője miatt rémes emlékek élednek a lakókban, most a többség mégsem ellenzi a bányászat újraindítását - mondta Karl Béla polgármester. - A közmeghallgatáson mindössze egy érdemi hozzászólás volt: az ajtós csigák a szénszállítás majdani útvonalán élnek. Megjegyzendő: szakemberek szerint a csigák észlelik majd a veszélyt, és a közeli, megfelelő élőhelyre költöznek.

A lakott területtől jó fél kilométerre tervezett bánya megnyitásával kapcsolatos elvárásait az önkormányzat 13 pontban rögzítette. A feltételek közé tartozik például a falut elkerülő 3,2 kilométeres ipari út megépítése, légszenynyezést mérő állomás kialakítása a legkritikusabb ponton, valamint egy, a por ülepedését mérő speciális műszer felállítása. A falu igényei közé tartozik, hogy a vállalkozó, a pécsi székhelyű Calamites Kft. a bányászati munkák telephelyéül Nagymányokot jegyeztesse be - így az iparűzési adó Nagymányok bevételeit növelheti. A település és a Calamides közötti tárgyalások részét képezi, hogy a kft. a termelés bevételétől függően - az iparűzési adón felül - fizessen "járadékot" a falunak, és a kitermelésen dolgozók többségét a helybeliek közül válassza ki. Azt is szeretnék szerződésben rögzíteni, hogy a vállalkozás a településen hozzon létre egy telepet, ahol a helyi lakosság megvásárolhatja a magas fűtőértékű szenet.

A Calamites Kft. főmérnöke, Sebestyén Pál úgy tájékoztatott: a geológiai zárójelentés szerint Nagymányoknál a 42 hektáros területen 2,3 millió tonna külfejtéssel kitermelhető ipari szénvagyon van. A cég évi százezer tonna szén kitermelésével kalkulál, így várhatóan 25 éven át folyhat itt a külszíni fejtés.

- Ha minden jól megy, áprilisban elkezdődhet a bányászat - mondta a főmérnök. - Esetleg kettő-hat hónappal eltolódhat az indulás.

Sebestyén Pál közölte: kezdetben 30 dolgozót alkalmaznának a bányában, ám a létszám rövid időn belül ötvenre nőne. Jórészt gépkezelőkre lesz szükség, akiknek a képzésében is együttműködnek az önkormányzattal. Megjegyezte: a Magyar Közút Kht.-vel már aláírták az elkerülő út tervezéséről szóló szerződést, és a zöldhatóság is kiadta a szükséges engedélyt.

A bányanyitási szándékot ismerők közül többen felfigyeltek Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter nemrég tett nyilatkozatára, amelyben közölte, hogy aggódva figyeli a Mecsekben tervezett, a környezetre veszélyt jelentő bányanyitási előkészületeket. A miniszter úgy fogalmazott, hogy jobban örülne, ha a inkább megújuló energiák felhasználására törekednének.

Mizák József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosa a nagymányoki bányanyitással kapcsolatos kérdésünkre válaszolva kifejtette: külszíni szénbányászat csak viszonylagosan nagy volumennel folytatható gazdaságosan. A tervezett bányászati tevékenység következtében nagy területen jelentős tájseb keletkezik, amelynek káros következményei a bányászatot követő tájrendezés során részben orvosolhatók, de a természetes állapotok visszaállítása igen hosszadalmas folyamat, teljeskörűen pedig csak a legritkább esetben sikerül. A szénbányászatnak - folytatta a minisztériumi tanácsos - számottevő lehet a levegő- és zajszennyező hatása, a vízbázisok, az élővilág károsítása. Mizák József mindazonáltal hangsúlyozta: amennyiben a hatóságok és a bányavállalkozó megfelelő körültekintéssel jár el a bányászati tevékenység engedélyezése és folytatása során, a környezeti hatások kiszámíthatók és kezelhetők lesznek. Megjegyezte: a zöldhatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély előfeltétele a bányászatnak, a tevékenység megkezdéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

A Calamites Kft. egyik tulajdonosa, egyben ügyvezetője, Verbőci József a nagymányoki bánya ipari és gazdasági jelentőségét "ebben az energiaínséges időben" lélektanilag óriásinak, méreteit tekintve viszont kicsinek tartja. Megjegyezte: később Mázától, illetve Váraljától délre mélyművelésű feketekőszén-bányát szeretnének nyitni.

V. Horváth Mária

Meggyőző üzleti terv a hitelhez

Beszéltünk a kilencvenes években felszámolt Mecseki Szénbányák több szakemberével arról, hogy ők miképp látják a nagymányoki külfejtés esélyeit. A kérdezettek egyöntetűen azt mondták: drukkolnak a Calamitesnek, mindamellett a kft. terveit ismerve sok bennük a kétely. Szerintük jelenleg nehéz eladni a mecseki külfejtések magas hamu- és kéntartalmú szenét. Volt, aki megemlítette az utoljára be-zárt mecseki bánya, a Pécs-vasasi külfejtés sorsát. Ez az üzem a pécsi hőerőművet látta el szénnel 2004 őszéig, azóta viszont az erőmű kazánjait fával és gázzal fűtik. Mivel ezt az átállást már 1998-ban elhatározták, a külfejtés szenének éveken át próbáltak piacot találni, de hiába.

Tudni kell, hogy a háztartások a mecseki külfejtések szenét nem tudják eltüzelni, ez a szén alapvetően az erőműveknek megfelelő. Csakhogy az erőművek hosszú távú szerződést kötnek a szénkereskedő cégekkel, így az ő fűtőanyagigényük kielégítését általában 2010-ig kontraktus biztosítja.

Verbőci József, a Calamites ügyvezetője nem vitatja ezt, ám azt mondja: tárgyaltak több erőművel, s van érdeklődés a nagymányoki szénre.

Ahhoz, hogy a külfejtés termelni kezdjen, számos műszaki beruházásra van szükség. A szén feletti földtakaró eltávolítása 36 millió, a falut elkerülő út megépítése 50-60 millió forintba kerül a kft.-nek, tudtuk meg Verbőcitől. A vasúti kapcsolatra és a szállítószalag-rendszerre 15-15 milliót kell költeni, kitermelőgépek vásárlására 100 milliót. A bánya közműellátása, a dolgozók öltözője is elvisz 25-30 milliót, s a fejtés bezárását követő tájrendezésre újabb tízmilliókat kell letétbe helyezni. Ez összesen mintegy 300 millió forint. Ha a bánya százezer tonna szenet akar kitermelni évente, akkor a kft. árbevétele - a szén ára alapján - megközelíti a másfél milliárd forintot. Egy ilyen mértékű termelés kezdeti megfinanszírozásához 300-400 millió forint kell.

Vagyis a bánya megnyitásának költsége eléri a 600-700 milliót. Verbőci nem titkolja, hogy ezt a pénzt banki hitelből kívánják biztosítani. Ehhez azonban a bankok számára meggyőző üzleti tervet kell készíteni. Eddig a kft. még nem tárgyalt a

Az általunk megkérdezett pécsi szakemberek ugyan kételkednek a nagymányoki külfejtés idei beindításában, abban viszont biztosak, hogy a Mecsekben előbb-utóbb újra megnyílnak a szénbányák. Az egykor évente 3-4 millió tonna szenet kitermelő baranyai bányákat azért kellett bezárni, mert 15-20 esztendővel ezelőtt a szenet csak súlyos veszteséggel lehetett felszínre hozni. A mecseki bányákban a termelés ugyanis - a földtani adottságok miatt - nehezen gépesíthető. Az elmúlt 5-10 évben viszont jelentősen emelkedett a szén - és más energiahordozók - világpiaci ára, s ha ez a folyamat folytatódik, akkor a mecseki szén kitermelése már nyereséget hozhat. A Mecsek mélyében meghúzódó szénkincs nagysága másfél milliárd tonnára tehető. A régihez mérhető bányavállalkozás beindítása viszont százmilliárdos beruházást igényel.

Ungár Tamás Pécs




Forrás:http://nol.hu/cikk/479022/