Nagymányok közelében (a Mecsek északkeleti előterében) már a legkedvezőbb esetben sem kezdődhet el jövő április előtt a külszíni szénbányászat, amelynek indítását még ebben az évben remélte a pécsi székhelyű fővállalkozó, a Calamites Kft. A várhatóan elhúzódó engedélyezési eljárás miatt erre inkább csak nyáron látszik valós esély.
A felszín közeli, 2,5 millió tonnára becsült feketeszénvagyon feltárását és évi százezer tonnáig tervezett termelését tartalmazó, több százmillió forintos ráfordítást igénylő projekt ellen a leginkább érintett két község (Nagymányok és Váralja) lakói már nem emeltek a beruházást ellehetetlenítő érdemi kifogásokat a legutóbbi közmeghallgatásokon. Csak egy harkányi környezetvédő egyesület (Zöld Forrás) tiltakozott ellene a Calamites Kft. ügyvezető igazgatója, Verbőci József szerint. Ezért arra számít, hogy decemberben megkapják az illetékes regionális zöldhatóság, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DD-KTVF) engedélyét. Ám mivel az 15 napon belül megfellebbezhető, és a másodfokú eljárás is eltarthat két-három hónapig, elképzelhető, hogy csak valamikor áprilisban folyamodhatnak a Pécsi Bányakapitányság engedélyéért.
A DD-KTVF igazgatója, Jeszták Lajos egyelőre csak azt erősítette meg lapunknak, hogy még az idén meghozzák a határozatukat, és fellebbezés esetén felettes szervük, a főfelügyelőség dönt majd. Ez utóbbi határozata is megtámadható a közigazgatási bíróságon, ám ennek kevés a valószínűsége.
A Pécsi Bányakapitányság engedélyének kiadása – beleértve a szakhatóságok jóváhagyását – újabb két hónapot vesz igénybe Kereki Ferenc főkapitány szerint. A műszaki és biztonsági követelmények, valamint az alvállalkozói alkalmasság vizsgálatán túlmenően anyagi biztosítékokat (bankgarancia, jelzálog stb.) is kérnek a fővállalkozótól, hogy mindenképp maradjon pénz az elhagyott bányaterületek rekultiválására.
A mostani karcsúsított beruházás (eredetileg egy környezetbarát szénelgázosító mű és egy 37-40 megawattos erőmű létesítése is szerepelt a projektben) elindításával kapcsolatos nehézségek ellenére sem tett le a Calamites a jóval nagyobb tervéről, a Máza-Dél–Váralja-Dél kutatási területek alatt rejtőző, mintegy 3–500 millió tonnára becsült szénvagyon kitermeléséről és hasznosításáról. Így januártól hozzákezd a hatástanulmány elkészítéséhez, ez várhatóan egy évig tart majd.
A mecseki feketeszén-bányászat újraélesztése indokoltnak tűnik. A környezetbarát fűtési és elgázosítási technológiák megjelenése, illetve a kőolaj és a földgáz erős és tartós drágulása miatt ugyanis a szén – legalábbis regionális szinten – újra alternatív energiaforrás lehet Magyarországon, amely amúgy nem bővelkedik energiahordozókban.
Ráadásul a Mecsekben a felszín közelében is vannak még érintetlen kőszénlelőhelyek, amelyekről a korszerű földmunkagépekkel a nagy kiterjedésű meddőrétegek is gazdaságosan eltávolíthatók.
A mecseki (liász korú) feketekőszén-medence szénvagyon-ellátottságát nagynak írja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összefoglalója is, de kiemeli, hogy a medence bányaföldtani körülményei igen bonyolultak, ezért a termelési költségek is jelentősek. Éppen ez okozta az elmúlt évek csökkenő termelését, majd 2004-es megszűnését.
A mecseki feketekőszén-medence 198,8 millió tonnás ipari vagyonából 187,3 millió tonna található a cikkben szereplő Máza-Dél területen. A lelőhely gazdasági megítélése a hivatal szerint még bizonytalan, de tény, hogy a Calamites Kft. által ott folytatott kutatást indokolttá teszi az energiahordozók drágulása.


Forrás: http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=197430