Nagymányok

|

November 12-én tart közmeghallgatást a nagymányoki bánya ügyében a zöldhatóság. Ha megalapozott ellenvélemény nem hangzik el a fórumon, kezdhetik a bányaüzemi terv készítését ? tájékoztatott Karl Béla Nagymányok polgármestere.

Nagymányok közelében (a Mecsek északkeleti elõterében) már a legkedvezõbb esetben sem kezdõdhet el jövõ április elõtt a külszíni szénbányászat, amelynek indítását még ebben az évben remélte a pécsi székhelyû fõvállalkozó, a Calamites Kft. A várhatóan elhúzódó engedélyezési eljárás miatt erre inkább csak nyáron látszik valós esély.
A felszín közeli, 2,5 millió tonnára becsült feketeszénvagyon feltárását és évi százezer tonnáig tervezett termelését tartalmazó, több százmillió forintos ráfordítást igénylõ projekt ellen a leginkább érintett két község (Nagymányok és Váralja) lakói már nem emeltek a beruházást ellehetetlenítõ érdemi kifogásokat a legutóbbi közmeghallgatásokon.

Aknatelepítõk

A csaknem tíz éve megszûnt szén- és uránbányászat újrakezdését tervezi a Mecsekben két cég, egymástól függetlenül. Az új technológiák gazdaságos kitermeléssel kecsegtetnek - papíron.

A napokban tartanak közmeghallgatást azon a két baranyai településen, amelyek határában, ha minden rendben megy, akár jövõ tavasszal külszíni szénbánya nyílhat. A honi társaságnak két területre van kutatási engedélye: az egyiken 2, a másikon viszont legalább 250 millió tonna, kiváló minõségû feketeszénre számítanak.

Mint a forrás friss vizére
vágyakozik a szarvas:
szívem vágyik, hajtja vére
Tehozzád, ó, irgalmas.
Rád áhítozom nagyon,
itass meg, mert szomjazom -
Uram, Istenem, adj er?t
megállnom szent színed el?tt.

Éjjel-nappal ég? könnyek
sózzák meg kenyeremet,
mid?n ellenségim jönnek
kérdvén: ?Hol az Istened?"
Ezekr?l emlékezem,
igen megkeseredem -
Istenem, házadba mégyek,
hol örvendezvén dicsérlek.

Mért hagytad el így magadat,
én lelkem, mért csüggedsz el;
Hisz van még benned indulat
Istent várni könnyekkel.

Az adventi koszorúról egy pár érdekesség: 1838-as feljegyzésekbõl kiderül, hogy a koszorú régen kocsikerék nagyságú volt, 24 gyertya került rá, amelybõl minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat. A hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepeltek.

A fagyöngy a kelták szent növénye volt, ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, ma is készítünk ajtódíszt, mely gyertya nélküli, ez a szíves vendégvárást reprezentálja.

A Magyar Nemzetben (Igaz barátok 23.o.) Kálmán Peregrin ferences szerzetes nyilatkozik a rend zsidómentésben betöltött szerepérõl, abból az alkalomból, hogy november 28-án a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet újabb magyaroknak ? köztük Nagymányoky Gilbert ferences szerzetesnek ? ítélte oda a Világ Igaza kitüntetést. Peregrin atya elmondta, hogy Nagymányoky Gilbert a második világháború idején a pasaréti ferences rendház tagja volt: ?Tolnai sváb családból származott, eredeti neve: Guth Péter.

Az 1952/53-as tanévet Wallacher László nyitotta meg. 1953. január 8-án Bagyal Istvánt nevezték ki az intézmény élére, aki a pécsi 500. sz. Iparitanuló Intézetbõl érkezett Szekszárdra. Wallacher László 25 éves igazgatóságát a tantestület nagyra értékelte, és méltató szavakkal búcsúzott tõle. Az új igazgató csak fél évig intézte az iskola ügyeit, szeptember 1-jétõl új fõhivatású igazgatója lett az iskolának Bacsó Miklós személyében, akinek a munkáját egy hivatalsegéd és egy adminisztrátor segítette.

Nagymányok

|

Elképzelhetõ, hogy decemberben már nem tudnak fûteni az iskolában. Nem kapták meg a nagymányokiak a nemzetiségi oktatáshoz az úgynevezett kisebbségi normatívát.