A magyarországi bányászat története egyidõs a honfoglalással. Jelentõs volt az arany, ezüst, ólom, réz, vas és sóbányászat. Magyarországon hosszú évszázadokon át a föld kincseinek kiaknázásán és hasznosításán kívül nem volt más ipari tevékenység. Nagybánya története évszázadokon át szoros kapcsolatban állt a bányászattal. Ez volt az a foglalkozás, amely a letûnt századokban idecsalogatta és letelepedésre késztette a város elsõ lakosait, s amely a középkor folyamán Nagybánya anyagi és kulturális fejlõdését biztosította.

Egyelőre csak így tudom a Bányászhimnusz megtekintését ajánlani.
Baranya - Fekete Gyémántok Fesztivál Fúvószenekar előadásában. Vezényel: Gyurkó István

http://www.indavideo.hu/video/Fuvoszene_11

Együttmûködik a vállalkozókkal az önkormányzat, és a munkaügyi központ, hogy
legyenek új munkahelyek, fejlõdjön a gazdaság.



Németországban kikalkulálták, hogy egy bányamunkás átlagosan 1,3 fõ egyéb munkást tart el a szolgáltató szektorban a hentestõl a kocsmárosig. Ez azt jelenti, hogy ha Nagymányokon a szénbánya megnyílik, az nemcsak az ott dolgozó, kezdetben 30-50 embernek ad munkát, teremt megélhetést, hanem további 40-65 fõnek. A kõbányára ugyanez vonatkozik.

A pécsvidéki bányászok munkájáról már az államalapítás kora óta tudunk: a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében 20 "vassal adózó" szerepel, akik munkájukhoz a földbõl kapával, ékkel kapart szenet használták fel. A 19. század elsõ felébõl Berks Péter kincstári bányaigazgató tevékenységének eredményeként ismerjük a kézi szerszámkészleteket, - ezek jó része az évszázadok alatt alig változott - az akkori világítóeszközöket, mûvelési módokat.

1974-1979: Magyar Iparmûvészeti Fõiskola, mestere: Schrammel Imre. 1981: Dunántúli Tárlat-díja, Kaposvár; 1982: Baranya megyei Tárlat, Baranya megye díja, Pécs; 1992: XII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, III. díj; 1994: XIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, Kecskeméti Kerámiastúdió különdíja; 1996: XIV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, I. díj; 1996: Siklósi Szalon, Siklós, különdíj.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium aggódva figyeli a Mecsekben tervezett szén- és uránbánya nyitásával kapcsolatos elõkészületeket - mondta Fodor Gábor tárcavezetõ.A politikus hangsúlyozta: jobban örülne annak, ha inkább megújuló energiák hasznosításával próbálkoznának a térségben.

Visszakérik a megszokott német adót Nagymányokon nyugdíjasok tiltakoztak amiatt, hogy a német ARD mûsorát a helyi kábelszolgáltató kivette a kínálatból. Sok német nemzetiségû lakosa van a falunak, akik közül többen jobban értik a német szót, mint a magyart. Tarr János, a szolgáltató ügyvezetõ igazgatója elmondta, ügyfeleik döntöttek a csatorna kikerülésérõl. Tízezer közvélemény-kutató lapot küldtek ki, amelybõl közel kétezer érkezett vissza. Ezekbõl készült egy pozitív és egy negatív lista, amely szerint az ARD nem tartozott a nézett csatornák közé.

2008.01.18. 15:04:10Csütörtökön ülésezett Nagymányok önkormányzatának képviselõ-testülete. Az ülésen beszámoló hangzott el a körjegyzõség és a társulások munkájáról, a grémium meghatározta a szociális intézményekben fizetendõ étkezési- és egyéb térítési díjakat. Zárt ülésen a kõbányához szükséges területek kapcsán döntöttek a képviselõk földcserékrõl és vásárlásokról.

Forrás: http://www.fortunaradio.hu/index.php?action=Z289aCZzdWI9MyZJRD0xMDk3NA==

Egyházközségünk kis gyülekezetek (Nagymányok, Váralja, Máza, Izmény) társulása, összlétszámunk mindössze kétszázötven f?. Évente tíz-tizenöt keresztel? és temetés, valamint két-három esketés van nálunk.

A történelem különös játékot ?zött e német ajkú gyülekezetekkel: Izmény nagy anyagyülekezetét szétzúzta, Váralja leánygyülekezetb?l a kis létszám ellenére is parókus hely lett, a színkatolikus Nagymányokon pedig ? ahol a háború el?tt nem t?rtek más vallásút ? evangélikus gyülekezet és templom épült.

Kilábalni látszik a bonyhádi kistérség a könnyûipari válság okozta gödörbõl.
Budai Zoltán, a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségvezetõje szerint a
térség elindult a fejlõdés útján.



A 2007-es évben megjelentek a bonyhádi kistérségben a fejlõdés jelei, évek óta elõször 9 és 10 százalék között mozgott a térségben a munkanélküliségi mutató - mondta lapunknak Budai Zoltán, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Bonyhádi Kirendeltségének vezetõje.

2008.01.12. 11:02:22Nagymányokon az idei évben nagy változásokat terveznek, így létrejön az ipari park, és két bánya is megkezdheti mûködését. Csütörtökön egyeztetõ tárgyalásra hívta az önkormányzat a bányavállalkozókat, az idetelepülni szándékozó vállalkozásokat, és a munkaügyi szervezet képviselõit. Karl Béla polgármestertõl megtudtuk, hogy az iparterület kialakításra került, megvannak a letelepedõ cégek, és a bányák is még idén megkezdik mûködésüket.

Minden résztvevõ egyetértett abban, hogy kevés Bonyhádon és környékén a megfelelõ szakember, sõt talán nincs is annyi, hogy a várhatóan idén megnyitó szén-és kõbánya munkaerõigényeit kielégítse ? derült ki a bányanyitásról megrendezett egyeztetõ fórumon.

Ha Miniszter Úr képes lenne településünk oktatását csak az állam által biztosított normatívák felhasználásával mûködtetni, kérem éljen a mellékelten felkínált iskolakulccsal, és bizonyítsa be, hogy amit elkövettünk, tényleg a mi hibánkból adódott.?

A hatvanas években a magyar emigráció - mint minden ország, illetve minden korszak emigránsai - igen sokrétû és rendkívül széthúzó volt. Köszönhetõ ez annak, hogy ekkora már külföldön együtt élt a század második felének három emigráns hulláma, az 1945-ben, az 1947-ben, végül az 1956-ban távozók.

Már az 1947-ben bekövetkezõ változások után külföldre távozó magyarok élesen szemben álltak a két évvel korábban emigráltakkal. Míg az 1945-ös emigráció fõleg katonai, bajtársi szervezeteket hozott létre, az 1947 után érkezõk a demokratikus pártokat alapították újjá, igyekeztek új, saját szervezeteket létrehozni, a korábbi magyarországi pártok emigráns képviseletét kiépíteni.

csnoemi: Re: Minarovits családKedves Éva!
Az én üknagymamám, Minarovits Józsa (a keresztlevélen Jozefa Otilia szerepel) 1875 december 13-án született Nagyszombatban, 1950 április 13-án halt meg Nagymányokon. Férje Simoncsics János 1867 május 24-én született szintén Nagyszombaton. 1946 Február 22-én halt meg Nagymányokon.
Dédnagypapám, a fiúk István Eszetgomban lakott, utána pedig Nagymányokon. Szülei ott is vannak eltemetve. Nem említette hogy hívják édesapját, de valószínüleg õ lehet a nagymamám Simoncsics Márta unokatestvére (azt tudomhogy a dédnagypapámnak sok testvére volt).

Fotó: ifj. Dull Zoltán




...a Birtok 2006-06-18 22:08

péntek délután. Indul busz...igen, nem kevés egészen pontosan 4 óra az út...
megyünk a "hatoson", városok, falvak suhannak mellettünk...én pedig mint egy rossz gyerek kérdezem magamtól, hogy mikor érünk már oda? A nyugalom a csönd, a boldogság szigetére...Mikor?
végre Szekszárd...már nincs sok...Szekszárd, Bonyhád, még egy két kerülõ és végre végre otthon vagyunk...
Furcsa, hogy ezt mondom, de két év alatt ez a kis hely -Nagymányok- annyira beitta magát a szívembe, hogy képtelen lennék másként hívni, képtelen lennék mást mondani rá...Otthon...a ki tudja hanyadik..

Fotó: ifj. Dull Zoltán



2006-07-02 21:05

na igen, elég erõteljes lemaradásban vagyok azt érzem...
történt ugyanis, hogy az én Párocskámmal felkerekedtünk és múlt hét szerdán hazamentünk Nagymányokra (www.nagymanyok.hu) egy hosszú hétvégére...
hosszú volt, és hála a Jóistennek kipihentem magam, végre sikerült elolvasnom a könyvet amit már régóta akartam (Coelho: Az alkimista)...
Gyönyörû volt, de most vasárnap este van, a Forma 1 bömböl a tévébõl és egy ideig egyedûl itt ülök a szobában és nem találom a helyem...hogy is találhatnám...

1.A modern identitáselméletek esetenként etnikai szimbólumnak, identitás-címkének tartják a családi és keresztnevet. Elõadásom egy történeti kistáj, a Völgység néhány névtani sajátosságát ismerteti, név és identitás tárgykörére szûkítve a kérdést.

Az etnikai identitást hordozó csoportok e kistájban: a Völgység régi magyarsága, a völgységi svábság, az 1920-as évekig a szerbek, 1956-ig a zsidóság, az 1945?48 között itt új hazát találó úgynevezett telepesek: bukovinai székelyek, erdélyi székelyek, felvidéki áttelepítettek, s végül a cigányság.

3.Az etnikai identitás módosulását néhány névtani érdekességû völgységi példával világítom meg.

A nagymányoki jegyzõ, Guth Ferenc névmagyarosítása a vitézzé avatást megelõzõen vetõdött fel. Guth 1926-ban a neves rokonhoz, Bitter Illéshez, a budapesti ciszterci rendi Szent Imre Fõgimnázium igazgatójához fordul, mire a nagybácsi magánlevelében így válaszol: ?Kedveseim, nagyon örülök, hogy a vitéz-ügy kezd komoly lenni. Nem szabad az embernek strébernek lenni, de amihez jussa van, azt nem kell egykönnyen engedni.